KERETTANTERVI FOGALMAK, ADATOK, LEXIKÁK
(TÉMAKÖRÖK SZERINT)

Forrás:  
https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/kerettanterv/Tortenelem_K.docx

Értelmező kulcsfogalmak: 

• történelmi idő, történelmi forrás és bizonyítékok; 
• ok és következmény; változás és folyamatosság; 
• történelmi jelentőség, történelmi nézőpont és interpretáció.

Tartalmi kulcsfogalmak:

• politikai: politika, állam, államszervezet, államforma, köztársaság, diktatúra, demokrácia, parlamentarizmus, monarchia, önkormányzat, közigazgatás, hatalmi ágak, jog, alkotmány/alaptörvény, törvény, rendelet, birodalom;
• társadalmi: társadalom, társadalmi csoport/réteg, népesedés/demográfia, migráció, nemzet, etnikum, identitás, életmód;
• gazdasági: gazdaság, pénz, piac, mezőgazdaság, ipar, kereskedelem, adó, önellátás, árutermelés;
• eszme- és vallástörténeti: kultúra, művészet, vallás, hit, egyház, civilizáció, eszme/ideológia, világkép.

9–10. évfolyam 

1, Civilizáció és államszervezet az ókorban (13 óra)

Fogalmak: öntözéses földművelés, fáraó, piramis, hieroglifa, ékírás, múmia, Akropolisz, filozófia, jósda, olümpiai játékok, városállam/polisz, arisztokrácia, démosz, demokrácia, népgyűlés, sztratégosz, cserépszavazás, rabszolga, patrícius, plebejus, consul, senatus, dictator, néptribunus, császár, amfiteátrum, gladiátor, provincia, légió, limes, polgárjog.

Személyek: Hammurapi, Kleiszthenész, Periklész, Platón, Arisztotelész, Hérodotosz, Nagy Sándor, Julius Caesar, Augustus.

Kronológia: 

• Kr. e. 3000 körül – Kr. u. 476 az ókor, 
• Kr. e. 776 az első feljegyzett olümpiai játékok, 
• Kr. e. 753 Róma alapítása a hagyomány szerint, 
• Kr. e. 510 a köztársaság kezdete Rómában, 
• Kr. e. 508 Kleiszthenész reformjai, 
• Kr. e. 5. sz. közepe az athéni demokrácia fénykora,
• Kr. e. 44. Caesar halála
• Kr. u. 70 Jeruzsálem lerombolása
• Kr. u. 395 a Római Birodalom kettéosztása

Topográfia: Mezopotámia, Babilon, Egyiptom, Nílus, Olümpia, Athén, Alexandria, Itália, Róma, Római Birodalom, Pannónia, Aquincum, Savaria, Jeruzsálem.

Témák:

A Közel-Kelet civilizációi

• Az állam működése az Óbabiloni Birodalomban (Hammurapi)
• Tudomány
• Pénz megjelenése

A görög civilizáció

• A görög anyagi kultúra öröksége (1.2)
• A filozófia és a történetírás
• A görög embereszmény
• A hellenisztikus kultúra elterjedése

Az athéni demokrácia (1.1)

• Arisztokratikus köztársaság és demokrácia
• Kleiszthenész és Periklész (demokrácia ellentmondásai)
• Az athéni államszervezet és működése 

A római civilizáció

• Római városépítészet, amfiteátrumok, fürdők, vízvezetékek és utak (1.2)
• A római jog néhány máig élő alapelve
• A birodalom kiterjedése és a provinciák (Pannónia és városai)
• A latin nyelv és írás elterjedése

A római köztársaság

• A vérségi, a vagyoni és a területi elv
• A római köztársaság államszervezete és működése
• Köztársaságból egyeduralom: Caesar (diktatúrája) és Augustus 

Feladat:  

• Képek gyűjtése a különböző civilizációk kultúrájának bemutatásához.
• Az ókori görög tudomány kulcsfogalmait bemutató idézetek, képi források gyűjtése.
• Az ókori civilizációk kulturális és vallási jellemzőinek bemutatása. 
• Információk gyűjtése egy pannóniai kulturális emlékről, régészeti feltárásról, épületről vagy építményről.
• Ábra készítése az athéni demokrácia és a római köztársaság működési rendjéről.
• Az athéni demokrácia összehasonlítása a modern demokráciával. 
• A demokrácia melletti érvek megfogalmazása. 
• A demokrácia és a diktatúra összehasonlítása. 
• Ókori témájú filmek / filmrészletek elemzése, értelmezése.
• Római kori emlékek felkeresése.

2. Vallások az ókorban (5 óra)

Fogalmak: politeizmus, monoteizmus, zsidó vallás, Ószövetség/Héber Biblia, Tízparancsolat próféta, jeruzsálemi templom, diaszpóra,, Messiás, keresztény vallás, keresztség és úrvacsora, apostol, misszió, Biblia, Újszövetség, evangélium, püspök, zsinat.

Személyek: Kheopsz, Zeusz, Pallasz Athéné, Ábrahám, Mózes, Jézus, Szent Péter és Szent Pál apostolok, Constantinus

Kronológia: 

• a keresztény időszámítás kezdete (Kr. e. és Kr. u.)
• 313 a milánói rendelet
• 325 a niceai zsinat

Topográfia: Jeruzsálem, Kánaán, Júdea, Izrael, Palesztina, Betlehem. 

Témák:

Politeizmus és monoteizmus

• A politeizmus az ókori Keleten
• Görög és római istenek
• A zsidó monoteizmus (1.3)

A kereszténység kezdete (1.3)

• Jézus tanításai
• A páli fordulat
• Keresztény-üldözések, a kereszténység elterjedése a Római Birodalomban (végigkövetése térképen)
• A Szentháromság-tan

 Feladat:

• A zsidó és a keresztény vallások jellemzőinek összehasonlítása.
• A vallások a mindennapi életre gyakorolt hatásainak megállapítása.
• A zsidó-keresztény hagyományok európai kultúrára gyakorolt hatásának bemutatása.
• Bibliai történetek, személyek felidézése.
• Képek, ábrázolások gyűjtése a különböző tanult vallások jellegzetes építményeiről.
• Képzőművészeti, irodalmi és zenei alkotások gyűjtése és elemzése antik mitológiai témákról.
• Áttekintő táblázat / tabló készítése a görög-római hitvilágról.
• Az Ószövetség történelmi szereplőinek, helyszíneinek azonosítása bibliai idézetek alapján.
• Jézus életével és a kereszténység terjedésével kapcsolatos filmek/ filmrészletek, regények elemzése, értelmezése.
• Képzőművészeti, irodalmi és zenei alkotások gyűjtése és elemzése bibliai témákról.

3, Hódító birodalmak (6 óra)

Fogalmak: népvándorlás, hunok, ortodox, iszlám, Korán, kalifa.

Személyek: Attila, Justinianus, Mohamed, Nagy Károly, I. Ottó.

Kronológia: 

• 476 a Nyugatrómai Birodalom bukása
• 622 Mohamed Medinába költözése
• 732 a poitiers-i csata

Topográfia: Hun Birodalom, Konstantinápoly, Bizánci Birodalom, Mekka, Poitiers, Frank Birodalom, Német-római Császárság.

Témák:

Egy eurázsiai birodalom: a hunok

• A nomád életmód, harcmodor és államszervezés (sztyeppei állam)
• A népvándorlás (irányok, résztvevők követése térképen Kr. u. 4–8. sz.)
• A Hun Birodalom
• Az ókor vége Nyugaton: a Római Birodalom összeomlása
• Róma örökösei Európa térképén 

Az Arab Birodalom és az iszlám (2.1)

• Mohamed tanításai és a Korán
• Az iszlám kultúra jellegzetességei
• Az Arab Birodalom és az arab hódítás (összefüggése az iszlám vallással)
• Az arab hódítás feltartóztatása Európában: Poitiers, Bizánc. 

Feladat:

• A Római Birodalom bukása külső és belső okainak összegyűjtése.
• A monoteista vallások (zsidó, keresztény, iszlám) összehasonlítása különböző szempontok alapján.
• Kiselőadás, prezentáció készítése jellegzetes iszlám vallási épületekről, szokásokról.

4, A középkori Európa (10 óra)

Fogalmak: uradalom, földesúr, majorság, jobbágy, robot, kiváltság, rend, pápa, érsek, cölibátus, szerzetes, bencés rend, ferences rend, eretnek, inkvizíció, kolostor, katolikus, szent, kódex, román stílus, gótikus stílus, reneszánsz, lovag, nemes, feudalizmus, hűbériség, király, rendi monarchia, keresztes hadjáratok, polgár, céh.

Személyek: Szent Benedek, VII. Gergely, Assisi Szent Ferenc, Aquinói Szent Tamás, Leonardo da Vinci, Gutenberg, Dózsa György.

Kronológia: 

• 476–1492 a középkor
• 1054 az egyházszakadás
• 1347 a nagy pestisjárvány

Topográfia: Egyházi Állam, Anglia, Franciaország, levantei kereskedelmi hálózat, Velence, Firenze, Hanza kereskedelmi hálózat, Szentföld.

Témák:

 A parasztság világa (2.2)

• A hierarchikus világkép
• Az uradalom
• A jobbágyok kötelességei és jogai
• Az önellátástól az árutermelésig
• Éhínségek, járványok, felkelések

Az egyházi rend (2.3)

• Az egyházi hierarchia, az egyházi intézményrendszer
• Az egyházszakadás és a 11. századi reform
• A szerzetesség
• Az eretnekség
• Kultúra és oktatás, a középkori egyetemek
• Román és gótikus építészet – európai és magyar példák (2.3)

A nemesi rend 

• Az uralkodói hatalom és korlátai (hűbériség, rendiség)
• Lovagi eszmény és lovagi kultúra
• A keresztes hadjáratok eszméje 

A polgárok világa (2.2)

• A középkori város és lakói
• A város kiváltságai (magyar példák alapján)
• A céhek
• A helyi és távolsági kereskedelem.
• A reneszánsz építészet (európai és magyar példák) (2.3)

Feladat: 

• Képek gyűjtése és rendszerezése román, gótikus és reneszánsz stílusú épületekről.
• Képek gyűjtése az ortodox egyház jellegzetes épületeiről, szokásairól.
• Áttekintő ábra készítése az egyházi hierarchiáról.
• Prezentáció, bemutató készítése valamely szerzetes, illetve lovagrendről.
• A város jellegzetes helyszíneinek, intézményeinek azonosítása egy fiktív középkori várost bemutató ábrán.
• Kampányplakát készítése egy középkori témáról (pl. a keresztes háborúkban való részvétel hirdetése).
• A középkor társadalmi, gazdasági, vallási és kulturális jellemzőinek bemutatása.
• A társadalmi csoportok közötti jogi különbségek azonosítása.
• Érvekkel alátámasztott vélemény megfogalmazása a középkor világáról.
• A középkor társadalmi berendezkedése és a rendi szemlélet értelmezése.
• A jobbágyság jogainak és kötelességeinek rendszerezése.
• Az egyház szerepének áttekintése a középkori Európában.
• A középkori kolostori élet bemutatása képi vagy szöveges források segítségével.
• A nyugati és keleti kereszténység összehasonlítása.
• A lovagi életmód jellemzőinek azonosítása.
• A városok életének bemutatása képek, ábrák és szöveges források alapján, kitérve a zsidóság városiasodásban játszott szerepére, valamint az antijudaista törekvésekre.
• A céhek működésének jellemzése források alapján. 

5, A magyar nép eredete és az Árpád-kor (14 óra)

Fogalmak: finnugor, törzs, fejedelem, kabarok, vérszerződés, honfoglalás, kettős honfoglalás elmélete, avarok, rovásírás, kalandozások, székelyek, vármegye, egyházmegye, érsekség, tized, nádor, ispán, kancellária, kettős kereszt, szászok, kunok, tatárok/mongolok

Személyek: Álmos, Árpád, az Árpád-ház, Géza, I. (Szent) István, Koppány, Szent Gellért, Szent Imre, I. (Szent) László, Könyves Kálmán, III. Béla, II. András, IV. Béla, Szent Margit.

Kronológia: 

• 895 a honfoglalás
• 907 a pozsonyi csata
• 997/1000–1038 I. (Szent) István uralkodása
• 1222 az Aranybulla
• 1241–1242 a tatárjárás

Topográfia: Etelköz, Vereckei-hágó, Kárpát-medence, Pannonhalma, Esztergom, Székesfehérvár, Buda, Muhi, Erdély, Horvátország.

Témák:

Magyar őstörténet és honfoglalás (2.4)

• Az eredet kérdései, mondák, történeti hagyomány, a nyelvészet, a régészet, a néprajz és a genetika eredményei
• A magyar törzsszövetség az Etelközben
• A honfoglalás okai és menete
• A kalandozások – a lovas-íjász harcmodor

Az államalapítás (2.5)

• Géza és I. (Szent) István államszervező tevékenysége
• A földbirtokrendszer és a vármegyeszervezet
• Az egyházszervezés 

A magyar állam megszilárdulása az Árpád-korban (2.5)

• Szent László, az országépítő
• Könyves Kálmán törvénykezési reformjai 
• A kül- és belpolitika új irányai: III. Béla uralkodása
• II. András kora: az átalakuló társadalom
• Újjáépítés a tatárjárás után: IV. Béla
• Az Árpádok európai kapcsolatai.

Feladat:

• Beszámoló készítése a magyar kalandozó hadjáratok irányairól, sikereiről és kudarcairól, valamint a magyarok harcmodoráról IKT eszközök segítségével.
• A kalandozó hadjáratok jellegének megvitatása.
• Áttekintő ábra készítése a Szent István-i állam- és egyházszervezetről.
• A kereszténység felvétele és az államalapítás jelentőségének a felismerése. 
• Információgyűjtés Szent László kultuszáról a krónikák és néphagyományok tükrében.
• Tabló összeállítása az Árpád-kor legfontosabb kulturális emlékeiből.
• Folyamatábra készítése II. András politikai döntéseinek okairól és következményeiről.
• A 13. századi társadalmi rétegek azonosítása az Aranybulla szövegében.
• Az Árpádok európai dinasztikus kapcsolatainak ábrázolása térképen.
• A magyar igazságszolgáltatás gyakorlatának bemutatása Szent László és Könyves Kálmán törvényeinek elemzésével.

6, A középkori Magyar Királyság fénykora (13 óra)

Fogalmak: aranyforint, regálé, kapuadó, kilenced, bandérium, perszonálunió, sarkalatos nemesi jogok, fő- és köznemes, szabad királyi város, bányaváros, mezőváros, kormányzó, szekérvár, végvár, szultán, szpáhi, janicsár, rendkívüli hadiadó, füstpénz, fekete sereg, zsoldos, Corvina, Szent Korona, Szent Korona-tan, Képes krónika.

Személyek: I. (Anjou) Károly, I. (Nagy) Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, I. (Hunyadi) Mátyás.

Kronológia: 

• 1301 az Árpád-ház kihalása
• 1308. I. Károly uralkodásának kezdete
• 1335 a visegrádi királytalálkozó
• 1351 I.(Nagy) Lajos törvényei
• 1396 a nikápolyi csata
• 1443–1444-es hosszú hadjárat
• 1444 a várnai csata
• 1453 Konstantinápoly eleste
• 1456 a nándorfehérvári diadal
• 1458–90 Mátyás uralkodása

Topográfia: Visegrád, Lengyelország, Csehország, osztrák tartományok, Nikápoly, Várna, Nándorfehérvár, Kolozsvár, Kenyérmező, Oszmán Birodalom.

Témák:

 Az Anjouk (2.6)

• A királyi hatalom újbóli megszilárdítása I. Károly idején
• A visegrádi királytalálkozó
• Az 1351-es törvények
• Nagy Lajos hadjáratai

A török fenyegetés árnyékában (2.6)

• Az Oszmán Birodalom
• Török hódítás a Balkánon
• Luxemburgi Zsigmond, a közép-európai uralkodó és a török veszély
• Hunyadi János, a politikus és hadvezér
• Hunyadi János törökellenes harcai

Hunyadi Mátyás (2.6)

• Mátyás útja a trónig
• A központosított királyi hatalom
• Jövedelmek és kiadások
• Birodalomépítő tervek
• Aktív védelem a török ellen

A magyar középkor kulturális hagyatéka

• Honfoglalás kori leletek
• A Szent Korona
• Várak, királyi udvar, kolostorok, templomok
• Magyar geszták, krónikák és szentek legendái 

Feladat:

• Nándorfehérvár ostromának rekonstruálása különböző írásos és vizuális források alapján.
• A korszak kiemelkedő személyiségeinek jellemzése, feltevések megfogalmazása a cselekedeteik mozgatórugóiról. (Pl. Hunyadi Mátyás külpolitikája.)
• Hunyadi János és Mátyás híres ütközeteinek felidézése, bemutatása térképvázlatok és írott források segítségével.
• Annak értékelése, hogy az Oszmán Birodalom terjeszkedő politikája milyen hatást gyakorolt a magyar történelemre.
• Mátyás hatalom-gyakorlásának jellemzése.
• A reneszánsz kultúra bemutatása Mátyás udvarában.
• Kiselőadás készítése 14–15. századi magyar történelem kulturális hagyatékának kiemelkedő emlékeiről.
• A magyar középkor egy kiemelkedő helyszínének (pl. Pannonhalma, Diósgyőr, Székesfehérvár, Visegrád, stb.) meglátogatása és jellemzőinek bemutatása.
• Gyűjtőmunka készítése Mátyás és a budai zsidók kapcsolatáról.

7, A kora újkor (12 óra)

Fogalmak: gyarmat, világkereskedelem, abszolutizmus, infláció, manufaktúra, tőke, tőkés, bérmunkás, kapitalizmus, bank, tőzsde, részvény, örökös jobbágyság, reformáció, protestáns, evangélikus, református, anglikán, unitárius, vallási türelem, ellenreformáció, katolikus megújulás, jezsuiták, barokk.

Személyek: Kolumbusz Kristóf, Vasco da Gama, Ferdinánd Magellán, Luther Márton, Kálvin János, Károli Gáspár, Pázmány Péter, Apáczai Csere János, Habsburg-dinasztia, V. Károly, Loyolai (Szent) Ignác, XIV. Lajos.

Kronológia: 

• 1492-től az újkor
• 1492 Amerika felfedezése
• 1517 a reformáció kezdete
• 1545 a tridenti zsinat megnyitása
• 1568 a tordai határozat
• 1648 a vesztfáliai békék

Topográfia: Spanyolország, India, London, Párizs/Versailles, Sárospatak.

Témák:

A földrajzi felfedezések (3.1)

• A portugál és spanyol felfedezések (célok, utak bemutatása térképen)
• A korai gyarmatosítás és következményei
• A világkereskedelem kialakulása (útvonalak, termékek)
• Az abszolutizmus 

A korai kapitalizmus

• Az árforradalom
• A manufaktúrák
• Bankok és tőzsdék
• Az európai munkamegosztás és következménye 

Reformáció Európában és Magyarországon (3.2)

• A reformáció előzményei (humanizmus és az egyházi reform igénye)
• Luther és Kálvin fellépése
• A protestáns egyházak megszerveződése és a protestantizmus elterjedése
• A reformáció eredményei Magyarországon 

"Hitviták tüzében"

• Vallási konfliktusok Európában
• Etnikai sokszínűség és vallásbéke Erdélyben (3.4)
• A magyar protestáns és katolikus iskolák
• A katolikus megújulás és a barokk Európában és Magyarországon 

Feladat:

• A felfedező utak irányainak követése és a korai gyarmatok elhelyezése térképen.
• Információk gyűjtése a korai gyarmatosítás módszereiről és következményeiről.
• Az új munkaszervezési formák bemutatása és összehasonlítása a céhes iparral. 
• A reformáció okainak és következményeinek bemutatása.
• A katolikus és a protestáns tanítások és egyházszervezet összehasonlítása.
• A reformáció egyes irányzatai terjedésének nyomon követése térképen.
• Vallás és politika összefonódásának felismerése.
• Az erdélyi vallási türelem szerepének és jelentőségének felismerése.
• A katolikus egyház megújulási törekvései és a barokk művészet jellemzői közötti párhuzam felismerése. 
• Beszámoló készítése az európai és magyar reformáció kapcsolatáról (pl. peregrináció, kulturális hatások, irányzatok).
• Az európai régiók közötti gazdasági és társadalmi különbségek felismerése. 
• Interjú készítése különböző felekezetek papjaival, lelkészeivel az egyházak szerepvállalásáról és hivatásukról.
• Kiselőadás készítése a reformáció korának valamely jelentős személyiségéről (pl. Szenci Molnár Albert, Pázmány Péter).

8, A török hódoltság kora Magyarországon (10 óra)

Fogalmak: rendi országgyűlés, hajdúszabadság.

Személyek: I. Szulejmán, II. Lajos, (Szapolyai) János, I. Ferdinánd, Dobó István, Zrínyi Miklós (a szigetvári hős), Báthory István, Bocskai István, Bethlen Gábor, Zrínyi Miklós (a költő és hadvezér), I. Lipót, Savoyai Jenő.

Kronológia: 

• 1526 a mohácsi csata
• 1541 Buda eleste
• 1552 Eger védelme
• 1566 Szigetvár eleste
• 1664 a vasvári béke
• 1686 Buda visszafoglalása
• 1699 karlócai béke

Topográfia: Mohács, Kőszeg, Eger, Szigetvár, Habsburg Birodalom, Erdélyi Fejedelemség, Hódoltság, Magyar Királyság (királyi Magyarország), Pozsony, Gyulafehérvár, Bécs.  

Témák:

Az ország három részre szakadása (3.3)

• A mohácsi csata és közvetlen előzményei, a kettős királyválasztás
• Az ország három részre szakadása
• A várháborúk és az új végvárrendszer 

A két magyar állam

• A Magyar Királyság a Habsburg Birodalomban: rendi és abszolutista törekvések, konfliktusok
• Az Erdélyi Fejedelemség viszonylagos önállósága és aranykora

A török kiűzése és a török kor mérlege

• Magyarország az európai munkamegosztásban
• Háborús békeévek: másfél évszázad hódoltság és az ország pusztulása
• A török kiűzése

Feladat:

• A mohácsi csata eseményeinek megvitatása különböző interpretációk alapján.
• Politikai portré készítése a korszak kiemelkedő személyiségeiről (pl. Bethlen Gábor, Zrínyi Miklós).
• Államszervezeti ábrák készítése a Magyar Királyságról és az Erdélyi Fejedelemségről.
• Az országrészek és a fontosabb várak, csaták elhelyezése vaktérképen.
• A három részre szakadt ország gazdasági lehetőségeinek és szerepének értelmezése adatok, grafikonok, diagramok alapján.
• A török hódoltság hosszú távú hatásainak azonosítása. 
• A török kiűzése állomásainak nyomon követése térképen.
• A Habsburg-magyar konfliktusok okainak és eredményeinek vázlatos összegzése.
• Korabeli beszámolók gyűjtése a török kiűzéséről (pl. Bél Mátyás, Schulhof Izsák).
• A 16-17. századi magyar történelmet megjelenítő fontos kulturális alkotások azonosítása.

9, A felvilágosodás kora (5 óra)

Fogalmak: felvilágosodás, jogegyenlőség, hatalmi ágak megosztása, népfelség, társadalmi szerződés, szabad verseny, alkotmány, alkotmányos monarchia, elnök, miniszterelnök, felelős kormány, cenzus, általános választójog, forradalom, diktatúra, jakobinus, Szent Szövetség. 

Személyek: Nikolausz Kopernikusz, Isaac Newton, Charles Louis Montesquieu, Jean-Jacques Rousseau, Adam Smith, George Washington, Maximilien Robespierre, Bonaparte Napóleon.

Kronológia: 

• 1689 a Jognyilatkozat
• 1776 a Függetlenségi nyilatkozat
• 1789 a francia forradalom
• 1804–1814/1815 Napóleon császársága 
• 1815 a waterlooi csata

Topográfia: Nagy-Britannia, Amerikai Egyesült Államok, Párizs, Oroszország, Waterloo.

Témák:

 A felvilágosodás (3.6)

• Tapasztalat és értelem − a felvilágosodás új világképe
• A felvilágosodás államelméletei
• A szabad verseny elmélete 

A brit alkotmányos monarchia és az amerikai köztársaság működése (3.6)

• A parlamentáris rendszer: parlament és kormány
• Az elnöki rendszer: kongresszus és elnök 

A francia forradalom és hatása 

• A forradalom kitörése és az Emberi és polgári jogok nyilatkozata
• A jakobinus diktatúra
• Napóleon birodalma: a polgári berendezkedés exportja 

Feladat:

• A középkor és a felvilágosodás világképének összehasonlítása.
• A felvilágosodás államelméleteinek összehasonlítása különböző szempontok alapján.
• A brit és az amerikai államszervezetet bemutató ábrák értelmezése.
• Az Emberi és polgári jogok nyilatkozatában megjelenő felvilágosult elvek azonosítása.
• A forradalmi gondolat és a legitimitás eszméjének értelmezése, azonosítása. 
• Vita a brit és az amerikai államszervezet sajátosságairól.
  
• Vita rendezése a francia forradalom pozitív és negatív hatásairól.
• Gondolattérkép készítése a francia forradalom okairól.

10, Magyarország a 18. században (10 óra)

Fogalmak: kuruc, labanc, szabadságharc, trónfosztás, amnesztia, felvilágosult abszolutizmus, kettős vámhatár, úrbéri rendelet, Ratio Educationis, türelmi rendelet, nyelvrendelet.

Személyek: II. Rákóczi Ferenc, Mária Terézia, II. József.

Kronológia: 

• 1703–1711 a Rákóczi-szabadságharc
• 1711 a szatmári béke
• 1740–1780 Mária Terézia uralkodása
• 1780–1790 II. József uralkodása

Topográfia: Temesvár, Határőrvidék, Poroszország.  

Témák:

A Rákóczi-szabadságharc (3.5)

• Magyarország a Habsburg Birodalomban.
• A szabadságharc okai és céljai, története, politikai és katonai fordulópontjai.
• A szatmári béke kompromisszuma, eredményei

Magyarország újranépesülése

• Belső vándorlás, szervezett betelepítés, öntevékeny betelepülés. 
• Többnyelvű és többvallású ország. 
• Gazdaság és életmód.

A felvilágosult abszolutizmus reformjai (3.6)

• Pragmatica Sanctio
• A felvilágosult abszolutizmus céljai
• Mária Terézia: együttműködés és reform.
• II. József reformpolitikája és kudarca.

Feladat:

• A Rákóczi-szabadságharc céljainak és eredményeinek összevetése.
• A szabadságharc katonai történetének felidézése térképek, képek és szöveges források segítségével.
• Magyarország újranépesülésének és a folyamat eredményének értelmezése tematikus térképek segítségével.
• Mária Terézia és II. József politikájának összehasonlítása.
• A 18. századi Magyarország legfőbb kulturális eredményei.
• A Rákóczi-szabadságharc nemzetközi kapcsolatainak ábrázolása gondolattérképen.
• Ábra készítése a kettős vámhatár működéséről.
• Állami iskolarendszer létrejöttéről és működéséről a Ratio Educationis részlete alapján.

11, Új eszmék és az iparosodás kora (5 óra)

Fogalmak: liberalizmus, nacionalizmus, nemzetállam, konzervativizmus, reform, ipari forradalom, munkanélküliség, tömegtermelés, szegregáció.

Személyek: James Watt, Thomas Edison, Henry Ford.

Topográfia: Manchester, New York  

Témák: 

Eszmék (4.1)

• Liberalizmus: jogegyenlőség és alkotmányosság
• Nacionalizmus: nemzetépítés és nemzetállam
• Konzervativizmus: szerves reform és a forradalom elutasítása

Ipari forradalom (4.2)

• Az első hullám: textilipar, bányászat, kohászat.
• A közlekedés forradalma. 
• A második hullám: elektronika, vegyipar, gyár és futószalag (4.5)
• Ipari forradalmak társadalmi és környezeti hatásai, ipari nagyváros életkörülményei, ökológiai következmények, 19. századi demográfiai változások okai

Feladat:

• Grafikonok, adatsorok elemzése az ipari forradalmak társadalmi és demográfiai hatásairól.

12, A reformkor (10 óra)

Fogalmak: alsó- és felsőtábla, érdekegyesítés, közteherviselés, jobbágyfelszabadítás, örökváltság.

Személyek: József nádor, Klemens Metternich, Wesselényi Miklós, Széchenyi István, Kölcsey Ferenc, Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Ganz Ábrahám.

Kronológia: 

• 1830–1848 a reformkor
• 1830 a Hitel megjelenése
• 1844 törvény a magyar államnyelvről

Topográfia: Pest-Buda.

Témák:

A politikai élet színterei 

• Habsburg Birodalom és Magyarország
• Rendi országgyűlés és megyerendszer
• A reformkori Pest-Buda
• Nyilvánosság megteremtése, politika és kultúra.

A reformkor fő kérdései (4.3)

• A magyar nyelv ügye, nemzetté válás
• Jobbágykérdés: örökváltság, kárpótlás, polgári alkotmányosság
• Reformellenzék, a konzervatívok és az udvar álláspontja
• Széchenyi és Kossuth programja és vitája
• Kulturális eredmények és alkotások

Feladat:

• Ábrák készítése a rendi államszervezet működéséről. 

13, A forradalom és szabadságharc (8 óra)

Fogalmak: márciusi ifjak, sajtószabadság, cenzúra, áprilisi törvények, népképviseleti országgyűlés, politikai nemzet, nemzetiség, honvédség, Függetlenségi nyilatkozat. 

Személyek: Petőfi Sándor, Batthyány Lajos, Görgei Artúr, Bem József, Klapka György, Ferenc József, Julius Haynau.

Kronológia: 

• 1848. március 15. a pesti forradalom
• 1848. április 11. az áprilisi törvények
• 1848. szeptember 29. a pákozdi csata
• 1849. április–május a tavaszi hadjárat
• 1849. április 14. a Függetlenségi nyilatkozat
• 1849. május 21. Buda visszavétele
• 1849. augusztus 13. a világosi fegyverletétel
• 1849. október 6. az aradi vértanúk és Batthyány kivégzése

Topográfia: Pákozd, Debrecen, Isaszeg, Világos, Komárom, Arad. 

Témák:

A forradalom céljai és eredményei (4.4)

• Európai forradalmi hullám és március 15.
• Első magyar polgári alkotmány (az áprilisi törvények)
• A Batthyány-kormány tevékenysége

A szabadságharc főbb eseményei és kiemelkedő szereplői (4.4)

• Harc a dinasztiával és a vele szövetkező nemzetiségekkel.
• A tavaszi hadjárat
• Függetlenségi nyilatkozat (kísérlet az önálló állam megteremtésére)
• Döntő csaták
• A szabadságharc leverése és megtorlás
• Szereplők és vértanúk
• Nemzetiségek és kisebbségek részvétele (pl. németek, szlávok, és zsidók)
• Művészeti alkotások (képek, irodalmi szövegek, filmek)

Feladat:

• A szabadságharc főbb eseményeinek elhelyezése vaktérképen.
• Vita a szabadságharc vereségének okairól.
• Esszé készítése a forradalom és szabadságharc valamely vitatott kérdéséről.

11–12. évfolyam 

1, A nemzetállamok születése és a szocialista eszmék megjelenése (6 óra)

Fogalmak: polgárháború, polgári állam, szakszervezet, társadalombiztosítás,  monopólium, szocializmus, szociáldemokrácia, kommunizmus, keresztényszocializmus, proletárdiktatúra, osztályharc, cionizmus, emancipáció.

Személyek: Abraham Lincoln, Otto von Bismarck, Karl Marx 

Kronológia:

• 1861–1865 az amerikai polgárháború
• 1868 a Meidzsi-restauráció
• 1871 Németország egyesítése

Topográfia: Németország, Japán.

Témák:

A szocializmus és a munkásmozgalom

• Szocializmus: társadalmi egyenlőség és tulajdonviszonyok.
• A szocializmus eszméje (marxizmus) (4.6)
• A Kommunista kiáltvány
• Szakszervezetek és munkáspártok.
• Szociáldemokrácia és kommunizmus.
• Keresztényszocializmus

A polgári nemzetállam megteremtése (Németország, Amerikai Egyesült Államok, Japán)

• A nemzeti egység megteremtése (politika, gazdaság, kultúra).
• Alkotmányosság és választójog.
• Jogegyenlőség és emancipációs törekvések.
• A polgári állam kiépítése.

Feladat:

• A nemzetállam fogalmának értelmezése politikai, gazdasági és kulturális szempontokból.
• A polgári állam feladatköreinek és eredményeinek azonosítása. 
• A kommunista, a szociáldemokrata és a keresztényszociális eszmék azonosítása és összehasonlítása.
• Egyetemes és magyar történeti példák gyűjtése a polgári állam feladatköreiről és társadalmi hatásairól.
• Táblázat készítése a szociáldemokrácia és a kommunizmus céljainak, módszereinek, lehetőségeinek összevetéséről.
• Vita a szocialista eszmékről, és hatásukról a korabeli közéletre.
• Az egységes Olaszország és a Német Császárság kialakulásának, valamint az Egyesült Államok terjeszkedése főbb mozzanatainak követése a térképen.

2, A dualizmus kori Magyarország (15 óra)

Fogalmak: emigráció, passzív ellenállás, kiegyezés, közös ügyek, közjogi kérdés, húsvéti cikk, dualizmus, nyílt és titkos szavazás, Szabadelvű Párt, Függetlenségi Párt, Magyarországi Szociáldemokrata Párt, népességrobbanás, urbanizáció, kivándorlás, dzsentri, népoktatás, Millennium, asszimiláció, autonómia.

Személyek: Andrássy Gyula, Eötvös József, Baross Gábor, Tisza Kálmán, Wekerle Sándor, Tisza István, Semmelweis Ignác, Weiss Manfréd.

Kronológia:

• 1848/1867–1916 Ferenc József uralkodása

• 1867 a kiegyezés

• 1868 a horvát-magyar kiegyezés, a nemzetiségi törvény, a népiskolai törvény

• 1873 Budapest egyesítése

• 1896 a Millennium

Topográfia: Budapest, Osztrák-Magyar Monarchia, Fiume

Témák:

A kiegyezés és a dualizmus rendszere

• A kiegyezés és okai.
• A közös ügyek rendszere.
• A magyar államszervezet.
• A pártrendszer, a választójog és a véderőviták. 

A nemzeti és nemzetiségi kérdés, a cigányság helyzete

• A politikai nemzet koncepciója.
• A horvát-magyar kiegyezés és a nemzetiségi törvény.
• Asszimiláció és anyanyelvhasználat.
• Autonómiatörekvések és irredenta mozgalmak.
• Zsidó emancipáció, a zsidóság részvétele a modernizációban, polgárosodás és a középosztály kérdése.
• Cigányok/romák a dualizmus kori Magyarországon.

Az ipari forradalom Magyarországon (4.5)

• A gazdasági kiegyezés.
• A vasútépítés.
• Állami gazdaságpolitika.
• Mezőgazdaság és élelmiszeripar. 
• Modernizálódó ipar.

Társadalom és életmód a dualizmus korában

• Demográfiai robbanás és urbanizáció.
• Kivándorlás Európából és Magyarországról.
• A földkérdés és a vidék.
• A nagyvárosi életforma: Budapest a világváros.
• Oktatás és kultúra.
• Életmód és szórakozás.

Feladat:

• A kiegyezés értékelése egykorú szempontok szerint, illetve másfél évszázados történelmi távlat nézőpontjából.
• A dualizmus államszervezetét bemutató ábra értelmezése.
• A dualizmus kora kiemelkedő szereplői életútjának áttekintése, értékelése.
• A dualizmus kori nemzetiségi kérdés elemzése szöveges források, adatsorok és etnikai térképek segítségével.
• A dualizmus kori társadalmi és gazdasági változások elemzése, értékelése adatsorok, szöveges és képi források segítségével.
• A dualizmus legkiemelkedőbb gazdasági és kulturális teljesítményeinek azonosítása különböző forrásokban.
• A zsidók és németek szerepe a polgárosodásban
• Vita Magyarország és a Habsburg-dinasztia dualizmus kori kapcsolatáról.
• Folyamatábra, készítése a dualizmus kori pártviszonyokról.
• A dualizmus kori nemzetiségi törekvések és ideológiai hátterük táblázatos összefoglalása.
• A Nemzeti Sírkert felkeresése (a 19. század szereplőihez kapcsolódó sírok, mauzóleumok közös megtekintése).
• A korszakkal kapcsolatos emlékművek, emlékhelyek fölkeresése a lakóhelyen és környékén.
• Kiselőadás / tabló készítése a dualizmus korának kiemelkedő beruházásairól.
• Programajánló összeállítása egy a millennium korában Budapestre látogató turista számára.
• Tisza István lexikon szócikk készítése kormánypárti, illetve függetlenségi és szociáldemokrata szemszögből.
• Ellenzéki és kormánypárti választási plakát készítése az 1905-ös választásokra.

3, A nagy háború (14 óra)

Fogalmak: villámháború, front, állóháború, hátország, antant, központi hatalmak, hadigazdaság, hadifogság.

Személyek: II. Vilmos, II. Miklós, IV. Károly

Kronológia:

• 1914. június 28. a szarajevói merénylet

• 1914–1918 az első világháború

Topográfia: Brit Birodalom, Szarajevó, Doberdó, Románia, Szerbia, Olaszország

Témák:

Az első világháború előzményei

• A gyarmatosítás okai és céljai.
• Az imperializmus – a terjeszkedő tőke.
• Nagyhatalmi érdekek és konfliktusok.
• Az Osztrák-Magyar Monarchia helyzete – balkáni konfliktusok.

Az első világháború

• A világháború kitörése.
• A hadviselő felek és a frontok. (5.1)
• Oroszország és a központi hatalmak összeomlása.

Az első világháború jellemzői és hatása (5.1)

• Az állóháború és az anyagcsata.
• A hadigazdaság és a háborús propaganda.
• A hagyományos világrend felbomlása.
• A nők helyzetének megváltozása.

Magyarország a világháborúban (5.1)

• Magyar frontok, nagy csaták.
• Az antant ígéretei a Monarchia nemzetiségeinek.
• Magyar hősök a világháborúban.
• A hátország.
• A magyar hadifoglyok sorsa.

Feladat:

• A gyarmati terjeszkedést, valamint az első világháború előtti feszültségeket bemutató ábrák, térképek és adatsorok elemzése, értelmezése.
• Az első világháború frontjainak azonosítása, bemutatása térképeken.
• Az első világháború jellegzetességeinek azonosítása ábrákon, adatsorokon, képi és szöveges forrásokban.
• A front és a hátország körülményei, valamint a háború okozta szenvedések felidézése korabeli beszámolók, emlékiratok, naplók alapján.
• A háború kimenetelének értékelése a két hatalmi tömb erőviszonyainak és lehetőségeinek tükrében.
• A nagy háború világpolitikára gyakorolt hosszú távú következményeinek felismerése.
• A háború előzményeinek összesítése, a döntési alternatívák bemutatása saját szerkesztésű ábrán.
• Példák gyűjtése a magyar katonák első világháborús hősi helytállásáról.
• Első világháborút bemutató múzeumok meglátogatása (pl. Hadtörténeti Múzeum, "Új világ született" c. kiállítás).
• A lakóhelyen található első világháborús hősi emlékmű, katonasírok felkeresése, egy-egy hős életének feltárása.
• Képek gyűjtése és elemzése a háború új jellegzetességeiről (fegyverek, intézmények, jelenségek).
• Különböző internetes háborús témájú szövegek, propagandaképek, plakátok, karikatúrák gyűjtése és elemzése.
• Családi történetek, fényképek gyűjtése feldolgozása, bemutatása az első világháborúból.

4, Az átalakulás évei (13 óra)

Fogalmak: bolsevik, szovjet, örmény népirtás, egypártrendszer, Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP), tanácsköztársaság, vörösterror, Lenin-fiúk, ellenforradalom, fehér különítményes megtorlások, "vörös térkép," kisantant, jóvátétel, Népszövetség, kisebbségvédelem, revízió, Rongyos Gárda.

Személyek: Kemal Atatürk, Vlagyimir I. Lenin, Woodrow Wilson, Georges Clemenceau, Benito Mussolini, Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, Apponyi Albert.

Kronológia:

• 1917 a bolsevik hatalomátvétel
• 1918. október 31. forradalom Magyarországon
• 1919. március – augusztus. a tanácsköztársaság
• 1920. június 4. a trianoni békediktátum.

Topográfia: Kárpátalja, Felvidék, Délvidék, Burgenland, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Ausztria, trianoni Magyarország.

Témák:

Szocialista és nemzeti törekvések: a birodalmak bomlása

• A történelmi monarchiák bukása (Oroszország, Németország, Oszmán Birodalom).
• Forradalom és kommunista hatalomátvétel Oroszországban.
• Az újraszülető Lengyelország. 
• Az olasz fasizmus.

Az Osztrák-Magyar Monarchia és a történelmi Magyarország szétesése

• A Monarchia és a történelmi Magyarország bomlása.
• A forradalmi átalakulás kísérlete és kudarca.
• Cseh és román támadás, a fegyveres ellenállás kérdése.

A tanácsköztársaság és az ellenforradalom

• A kommunista hatalomátvétel.
• A proletárdiktatúra és a vörösterror.
• Az északi hadjárat és a tanácsköztársaság veresége.
• Az ellenforradalom győzelme. 

A Párizs környéki békék 

• A nagyhatalmi érdekek érvényesítése: az új világrend kialakítása.
• Az önrendelkezés elve és a hatalmi érdekek gyakorlata.
• Jóvátétel, hadsereg-korlátozás, határváltozások.
• A szétszabdalt közép-európai régió.

A trianoni békediktátum

• A magyar ügy a békekonferencián.
• A magyar delegáció érvei.
• Az ezeréves Magyarország felosztása, a döntés tartalmi elemei.
• Az önrendelkezési elv megsértése
• A békediktátum etnikai és gazdasági következményei.
• Az ellenállás példái: székely hadosztály, Balassagyarmat, Sopron.

Feladat:

• Közép-Európa első világháború előtti és utáni térképének összehasonlítása, a területi változások azonosítása és indoklása.
• A bolsevik hatalomátvétel és a lenini proletárdiktatúra működésének bemutatása és értékelése források alapján.
• Magyarország megszállásának áttekintése térképek, szöveges források segítségével.
• A Károlyi-időszak kormányzati tevékenységének értékelése.
• A magyarországi proletárdiktatúra működésének elemzése források alapján.
• Az első világháborút követő területi és etnikai változások áttekintése térképen.
• A trianoni békediktátum okainak feltárása.
• A trianoni békediktátum értékelése a győztes hatalmak közép-európai politikájának tükrében.
• A trianoni békediktátum területi, népességi, gazdasági és katonai következményeinek bemutatása szöveges és képi források, ábrák és adatsorok segítségével.
• A trianoni határok végigkövetése, a határmegvonás konkrét okainak feltárása.
• A vesztes hatalmak területi veszteségeinek összehasonlítása
• Kiselőadás / prezentáció készítése a korszak meghatározó személyiségeiről.
• Példák gyűjtése az 1919-es rendezetlen politikai viszonyok bemutatására (pl. vörösterror, román megszállás, különítmények, Rongyos Gárda).
• Bizonyítékok és adatok gyűjtése az elcsatolt területeknek az ezeréves magyar kultúrában betöltött jelentős szerepéről (pl. történelmi személyiségek, művészek, tudósok, épületek, művészeti alkotások, intézmények).
• Különböző internetes revíziós témájú szövegek, képek, plakátok, dalok gyűjtése és vizsgálata, elemzése.
• A várpalotai Trianon Múzeum meglátogatása.

5, A két világháború között (8 óra)

Fogalmak: totális állam, többpártrendszer, egypártrendszer, személyi kultusz, koncepciós per, GULAG, holodomor, államosítás, kollektivizálás, kulák, tervgazdaság, piacgazdaság, New Deal, fasizmus, nemzetiszocializmus, fajelmélet, antiszemitizmus, Führer, SS, Anschluss.

Személyek: Joszif V. Sztálin, Adolf Hitler.

Kronológia:

• 1922 a Szovjetunió létrejötte

• 1929 a gazdasági világválság kezdete

• 1933 a náci hatalomátvétel

• 1938 az Anschluss, a müncheni konferencia.

Topográfia: Szovjetunió, Kolima-vidék, Leningrád (Szentpétervár), Moszkva, Berlin.

Témák:

A kommunista Szovjetunió

• A totális diktatúra és a pártállam kiépítése.
• A tervgazdaság és a kollektivizálás.
• A terror eszközei és áldozatai.

A Nyugat és a gazdasági világválság

• A tőzsde, a hitelezés és a világkereskedelem összeomlása.
• A munkanélküliség.
• Állami beavatkozás a gazdaságba.

A nemzetiszocialista Németország

• A nemzetiszocialista ideológia és mozgalom.
• A totális állam kiépítése.
• A terror eszközei.
• Terjeszkedés a háború előtt.

Feladat:

• A sztálini Szovjetunió működésének bemutatása és értelmezése szöveges, képi források, adatsorok, ábrák segítségével.
• A világgazdasági válság és a rá adott válaszok bemutatása.
• A nemzetiszocialista Németország működésének bemutatása és értelmezése szöveges, képi források, adatsorok és ábrák segítségével.
• A totális diktatúrák ideológiáinak és működésének összehasonlítása, érvelés a totális diktatúrák ellen.
• Visszaemlékezések, források gyűjtése és prezentáció készítése a sztálini terror megnyilvánulásairól (pl. GULAG, holodomor, koncepciós perek).
• Különböző képi és szöveges források gyűjtése a sztálini diktatúra hétköznapjairól.
• Folyamatábra készítése a világgazdasági válság kirobbanásáról és kezeléséről, a folyamatábra szemléltetése az Amerikai Egyesült Államok példáján.
• Prezentáció készítése a náci terror megnyilvánulásairól (pl. kristályéjszaka, GESTAPO, koncentrációs táborok stb.).
• Statisztikai táblázatok, grafikonok, diagramok gyűjtése és tanulmányozása (pl. a német választások eredményei 1928-1933 között; a munkanélküliség alakulása az Egyesült Államokban 1929-1937 között).
• A korszakkal kapcsolatos dokumentum- és játékfilmek/filmrészletek megtekintése és értelmezése.

6, A Horthy-korszak (12 óra)

Fogalmak: kormányzó, Egységes Párt, numerus clausus, pengő, Magyar Nemzeti Bank, Szent István-i állameszme, magyar népi mozgalom, nyilasok.

Személyek: Bethlen István, Teleki Pál, Klebelsberg Kunó, Gömbös Gyula, Weiss Manfréd, Szent-Györgyi Albert.

Kronológia:

• 1920–1944 a Horthy-rendszer
• 1921–31 Bethlen miniszterelnöksége
• 1938 az első bécsi döntés
• 1939 Kárpátalja visszacsatolása.

Topográfia: -

Témák:

Talpra állás Trianon után

• A király nélküli alkotmányos királyság.
• A korlátozott parlamentarizmus rendszere a konszolidáció szolgálatában.
• A gazdaság szerkezetváltása az 1920-as években.
• A klebelsbergi oktatás- és kultúrpolitika eredményei.

A 1930-as évek Magyarországa

• A válság és hatása.
• A belpolitika irányváltásai.
• Életmód és társadalom.
• A földkérdés.
• Tudomány és művészet a két világháború között.
• A külpolitika irányai és lehetőségei – a revízió első eredményei.

Feladat:

• A magyarországi korlátozott parlamentarizmus rendszerének értékelése.
• A korabeli politikai berendezkedés összehasonlítása más (közép-) európai országokéval.
• A bethleni gazdasági konszolidáció folyamatának és eredményeinek áttekintése képek, ábrák és adatsorok alapján.
• A magyarországi politikai irányzatok azonosítása szöveges források alapján.
• Szöveges források olvasása és értelmezése a Horthy-korszak főbb társadalmi kérdéseiről (pl. oktatás, társadalmi mobilitás, antiszemitizmus, földkérdés).
• A magyar külpolitika céljainak, lehetőségeinek és a revízió eredményeinek értékelése, elemzése térkép és statisztikai adatok alapján.
• Kiselőadás / prezentáció készítése a korszak kiemelkedő szereplőiről (pl. Horthy, Bethlen, Teleki).
• Kormánypárti és ellenzéki választási plakát készítése egy-egy fontos témakörben.
• A Horthy-korszak gazdasági fejlődéséről tanúskodó képek gyűjtése és bemutatása (pl. Csepeli Szabadkikötő, villamosított vasútvonal stb.).
• Folyamatábra készítése a Horthy-korszak pártviszonyairól, korlátozott parlamentáris rendszeréről.

7, A második világháború (18 óra)

Fogalmak: Molotov–Ribbentrop-paktum, tengelyhatalmak, szövetségesek, totális háború, kiugrási kísérlet, zsidótörvények, munkaszolgálat, gettó, deportálás, koncentrációs tábor, haláltábor, népirtás, holokauszt, partizán, Vörös Hadsereg, jaltai konferencia, háborús bűn, malenkij robot.

Személyek: Franklin D. Roosevelt, Winston Churchill, Charles de Gaulle, Bárdossy László, Kállay Miklós, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Edmund Veesenmayer, Szálasi Ferenc, Raoul Wallenberg, Salkaházi Sára, Apor Vilmos, Sztehlo Gábor, Richter Gedeon.

Kronológia:

• 1938 az első zsidótörvény
• 1939 a második zsidótörvény
• 1939–45 a második világháború
• 1939. szeptember 1. Lengyelország lerohanása
• 1940 a második bécsi döntés
• 1941. április Jugoszlávia megtámadása
• 1941. június 22. a Szovjetunió megtámadása
• 1941. június 27. Magyarország deklarálja a hadiállapot beálltát
• 1941. december 7. Pearl Harbor bombázása
• 1941 a harmadik zsidótörvény
• 1943. január vereség a Donnál
• 1943. február a sztálingrádi csata vége
• 1944. március 19. Magyarország német megszállása
• 1944. június 6. partraszállás Normandiában
• 1944. október 15. a kiugrási kísérlet
• 1945. április a háború vége Magyarországon
• 1945. május 9. az európai háború vége
• 1945. augusztus 6. atomtámadás Hirosima ellen.

Topográfia: Sztálingrád, Normandia, Pearl Harbor, Hirosima, Észak-Erdély, Don-kanyar, Kamenyec Podolszk Árpád-vonal, Auschwitz, Újvidék, Drezda, Szolyva.

Témák:

A tengelyhatalmak sikerei

• Közép-Európa felosztása (Molotov-Ribbentrop paktum): német és szovjet megszállás.
• Nyugat-Európa lerohanása.
• Német támadás a Szovjetunió ellen.
• Japán támadás az Egyesült Államok ellen.

A szövetségesek győzelme

• A keleti és a nyugati front.
• A csendes-óceáni hadszíntér.

Magyarország a második világháborúban: mozgástér és kényszerpálya

• A területi revízió lépései.
• A fegyveres semlegesség.
• A Szovjetunió elleni háború.
• A Don-kanyar.
• A német megszállás és következményei.

A holokauszt

• Az "Endlösung" programja, a Wannsee-i konferencia.
• Koncentrációs és megsemmisítő táborok.
• Deportálások, kísérlet a zsidóság és a cigányság megsemmisítésére Európában.
• A magyarországi zsidótörvények.
• A magyar holokauszt.
• Felelősség és embermentés.

A második világháború jellemzői

• A villámháború és következményei.
• Háborús bűnök és a polgári lakosság elleni terror.
• Az ellenállás formái.
• A háború utáni számonkérések és a nürnbergi per.

Az ország pusztulása, deportálások a GULAG-ra

• A kiugrási kísérlet és a nyilas uralom.
• A magyarországi hadszíntér, Budapest ostroma.
• Megszabadulás és szovjet megszállás.
• Az ország kifosztása, szovjet deportálások és tömeges erőszak.
• A határon túli magyarok jogfosztása, megtorlások (délvidéki vérengzés, kárpátaljai deportálás, felvidéki jogfosztás).

Feladat:

• A tengelyhatalmak 1939 előtti terjeszkedésének végigkövetése és értelmezése térkép alapján.
• A második világháború főbb eseményeinek azonosítása térképeken.
• A második világháború jellegzetességeinek bemutatása ábrák, adatsorok, képi és szöveges források alapján.
• A magyar területi revízió megvalósulásának bemutatása térképek, képek, szöveges források és adatsorok alapján.
• A magyar háborús szerepvállalás legfontosabb 
• eseményeinek és az ország veszteségeinek bemutatása térképeken, képi és szöveges források segítségével (pl. Don-kanyar, Árpád-vonal, tordai ütközet, Budapest ostroma).
• A magyar szellemi és kulturális élet II. világháború idején bekövetkező veszteségeinek (híres magyar tudósok, művészek származásuk vagy politikai nézeteik miatti emigrációja) értékelése.
• A holokauszt folyamatának áttekintése képi források és szöveges visszaemlékezések feldolgozásával.
• A nyilas terror áttekintése források alapján.
• A tömeges deportálások és a szovjet megszállás jellemzőinek és következményeinek áttekintése képi és szöveges források segítségével.
• A határon kívül rekedt magyarság második világháború végi tragédiáinak bemutatása különböző források alapján.
• Magyarország világháborúbeli sorsának, szerepének és mozgásterének bemutatása, valamint összehasonlítása más közép-európai országokéval.
• A nagyhatalmak (Németország, Szovjetunió, Nagy-Britannia, Franciaország) világháború kitörésében játszott szerepének megvitatása.
• Beszámoló készítése az európai és/vagy csendes-óceáni hadszínterek egyik jelentős csatájáról.
• A korszakkal kapcsolatos filmek / filmrészletek megtekintése és értelmezése.
• A magyar honvédség háborús részvétele főbb helyszíneinek nyomon követése térképen.
• Családi történetek, fényképek, tárgyak gyűjtése feldolgozása, bemutatása a második világháborúból.
• Híres magyar tudósok, művészek életművének bemutatása, akik származásuk vagy politikai nézeteik miatt emigrációba kényszerültek.
• Kiselőadás készítése a budapesti gettó életéről visszaemlékezések alapján.
• Második világháborús emlékművek, emlékhelyek, sírok felkeresése a lakóhelyen és környékén.
• A Holokauszt Emlékközpont meglátogatása.
• A felelősség és embermentés kérdéseinek megbeszélése.
• A Malenkij Robot Múzeum meglátogatása.
• Beszámoló készítése a határon túli magyarság körében folytatott etnikai tisztogatásokról források alapján.

8, A két világrendszer szembenállása (6 óra)

Fogalmak: Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), kitelepítés, hidegháború, vasfüggöny, szuperhatalom, Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST), Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO), Varsói Szerződés, kétpólusú világ, a berlini fal.

Személyek: Kliment J. Vorosilov, Harry S. Truman, Nyikita Sz. Hruscsov, John F.Kennedy, Mahátma Gandhi, Mao Ce-tung.

Kronológia:

• 1945 az ENSZ létrejötte
• 1947 a párizsi béke, a hidegháború kezdete, India függetlenné válása
• 1948 Izrael Állam megalapítása
• 1949 az NSZK és az NDK megalakulása, kommunista fordulat Kínában
• 1955 a Varsói Szerződés létrehozása

Topográfia: Berlin, Németországi Szövetségi Köztársaság (NSZK), Német Demokratikus Köztársaság (NDK), Közel-Kelet, Izrael Észak- és Dél-Korea, Vietnam, Kuba, Afganisztán.

Témák:

A kétpólusú világ kialakulása

• Az ENSZ megalapítása.

• A párizsi béke.

• Kitelepítések és lakosságcserék a háború után.

• A szovjet-amerikai szembenállás és a két érdekszféra kialakulása.

• A két világrend jellemzői.

• A két Németország.

A hidegháború

• A szuperhatalmak versengése: fegyverkezés, űrprogram, propaganda.
• A szembenállás és enyhülés hullámai.
• Hidegháborús konfliktusok (Korea, Szuez, Kuba, Vietnam, Afganisztán).

A gyarmatok felszabadulása

• India függetlenné válása.
• Kommunista fordulat Kínában.
• A gyarmatbirodalmak felbomlása.
• Izrael megalapítása.

Feladat:

• A második világháború után kialakult világrend áttekintése.

• A gyarmati rendszer felbomlása főbb állomásainak felidézése.

• A két német állam létrejötte folyamatának és következményeinek bemutatása.
• Az arab-izraeli konfliktus főbb okainak és jellemzőinek feltárása.
• A nyugati és a keleti blokk gazdasági, társadalmi és politikai rendszerének összehasonlítása.  
• Beszélgetés a kollektív bűnösség elvéről.
• A kitelepítések irányainak és létszámának grafikus ábrázolása.
• Információk gyűjtése a főbb hidegháborús konfliktusokról (Korea, Szuez, Kuba, Vietnam).
• Beszámoló készítése a Mao Ce-tung-i diktatúra jellemzőiről (pl. "nagy ugrás", kulturális forradalom).
• Képek, idézetek gyűjtése Mahátma Gandhi életútjáról.

9, Háborútól forradalomig (10 óra)

Fogalmak: népbíróság, háborús bűnös, földosztás, államosítás, forint, Magyar Kommunista Párt, Független Kisgazdapárt, szalámitaktika, Magyar Dolgozók Pártja, népköztársaság, pártállam, internálás, Államvédelmi Hatóság (ÁVH), tanácsrendszer, beszolgáltatás, aranycsapat

Személyek: Tildy Zoltán, Kovács Béla, Mindszenty József, Rákosi Mátyás, Rajk László, Sulyok Dezső, Slachta Margit

Kronológia:

• 1945 szovjet megszállás, választás Magyarországon, földosztás
• 1947 kékcédulás választások
• 1948 MDP megalakulása
• 1948–1956 a Rákosi-diktatúra
• 1949 kommunista alkotmány

Topográfia: Sztálinváros (Dunaújváros), Recsk, Hortobágy

Témák:

Az átmenet évei Magyarországon

• A háború utáni újrakezdés: a kommunisták térnyerése és az újjáépítés.
• A történelmi berendezkedés felszámolása: földosztás, népbíróságok, köztársaság.
• A korlátozott többpártrendszer: választások 1945, 1947.

A szovjetizálás Magyarországon

• Az egypárti diktatúra kiépítése.
• Államosítás és kollektivizálás.
• Koncepciós perek, egyházüldözés.
• A keleti blokk.

A Rákosi-diktatúra

• Az erőltetett iparosítás.
• A pártállam.
• A terror.
• A diktatúra hatása a mindennapi életre.

Feladat:

• Magyarország szovjetizálása főbb jellemzőinek bemutatása.
• A korlátozott magyar parlamentarizmus és az egypárti diktatúra összehasonlítása.
• A demokrácia felszámolása során alkalmazott eszközök azonosítása konkrét példákkal alátámasztva.
• Annak felismerése, hogy Magyarország szovjet megszállása miként határozta meg az ország sorsát.
• A kommunista diktatúra sajátosságainak bemutatása a Rákosi-rendszer példáján.
• A diktatúra kulturális jellemzőinek felismerése képeken, művészeti alkotásokon.
• A társadalom fölött gyakorolt totális kontroll eszközeinek azonosítása különböző források segítségével.
• Választási plakátok gyűjtése és értelmezése.
• A kékcédulás választások feldolgozása adatsorok és a választási törvény értelmezésével.
• Beszélgetés az átmeneti időszak demokratikus jellegéről.
• Internetes gyűjtés a Rákosi-időszak vicceiből és karikatúráiból – a mögöttük kirajzolódó korkép értékelése.
• Családi történetek, fényképek, tárgyak gyűjtése feldolgozása, bemutatása a Rákosi időszakból.
• Egy kiemelkedő koncepciós per (pl. Mindszenty-per) feldolgozása.
• A Terror Háza Múzeum meglátogatása.
• Tanulmányi kirándulás a Recski Nemzeti Emlékparkba.
• Beszámoló készítése a diktatúra prominens szereplőiről, felelőseiről (pl. Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Péter Gábor, Rajk László).
• Kommunista propaganda plakátok gyűjtése és értelmezése.
• A korszakkal kapcsolatos filmek / filmrészletek megtekintése és értelmezése.
• Beszámoló készítése a korabeli magyar sporteredményekről.

10, Az 1956-os forradalom és szabadságharc (7 óra)

Fogalmak: MEFESZ, pesti srácok, Molotov-koktél, munkástanács, sortüzek

Személyek: Gerő Ernő, Maléter Pál, Nagy Imre, Iván Kovács László, Pongrátz Gergely, Kádár János

Kronológia:

• 1956. október 23. a forradalom kitörése
• 1956. október 25. a Kossuth téri sortűz
• 1956. november 4. a szovjet támadás

Topográfia: Kossuth tér és Corvin köz (Budapest), Mosonmagyaróvár, Salgótarján

Témák:

A forradalom

• A forradalom okai és közvetlen előzményei.
• A forradalom céljai.
• Békés tüntetésből fegyveres felkelés – október 23.
• A nemzet forradalma (Forradalmi Bizottságok, Munkástanácsok, nemzeti összefogás).

A nemzet szabadságharca

• Szabadságharc a fővárosban és vidéken.
• A fegyveres ellenállás hősei.
• Út a győzelemig és a kormánypolitika változásai.
• A szabadságharc nemzetközi háttere és visszhangja a nagyvilágban.
• Szovjet intervenció: a szabadságharc utóvédharcai és leverése.

Feladat:

• Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc okainak és főbb fordulópontjai-nak bemutatása.
• 1956 szimbólumainak értelmezése.
• Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc nemzetközi összefüggéseinek bemutatása.
• A forradalom és szabadságharc értékelése.
• Korabeli dokumentumok elemzése.
• A forradalommal és szabadságharccal kapcsolatos archív- és játékfilmek/filmrészletek megtekintése és értelmezése.
• Az 1956-os forradalom külpolitikai hátterének vizsgálata.
• Információk gyűjtése a forradalom és szabadságharc kiemelkedő hőseiről és mártírjairól.
• A Terror Háza Múzeum meglátogatása.

11, A kádári diktatúra (7 óra)

Fogalmak: Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP), munkásőrség, Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ), úttörő, termelőszövetkezet, háztáji, III/III. ügyosztály, tervgazdaság, új gazdasági mechanizmus, hiánygazdaság, maszek, gulyáskommunizmus, "három T"

Személyek: -

Kronológia:

• 1956–1989 a Kádár-rendszer
• 1958 Nagy Imre és társainak kivégzése
• 1968 az új gazdasági mechanizmus bevezetése

Topográfia: -

Témák:

A pártállami diktatúra és működése

• A megtorlások időszaka, formái és áldozatai.
• A pártállam és szervezetei.
• Az erőszakos téeszesítés – a mezőgazdaság szocialista átszervezése.
• Hamis társadalmi béke – a kádári alku.
• Az elnyomás változó formái.

Gazdaság, társadalom, életmód

• A tervgazdaság és a KGST.
• A gazdasági reform és a második gazdaság.
• A "gulyáskommunizmus".
• Népesedési folyamatok.
• Kultúrpolitika, korlátozott nyilvánosság.

Feladat:

• A megtorlás mértékének és jellegének vizsgálata.

• A "kádári alku" fogalmának értelmezése.

• Az elnyomás formáinak bemutatása a Kádár-rendszer időszakában.

• A téeszesítés eszközeinek összehasonlítása a Rákosi-diktatúra időszakával.

• A gazdaság, társadalom és életmód főbb jellemzőinek bemutatása a Kádár-rendszer idején.

• A kultúrpolitika jellemzőinek értelmezése, módszereinek bemutatása.

• Információk gyűjtése a kultúrpolitika jellemzőiről, módszereiről.

• Internetes gyűjtés a kádári időszak vicceiből. A mögöttük kirajzolódó korkép értékelése.

• Családi történetek, fényképek, tárgyak gyűjtése, feldolgozása, bemutatása a kádári diktatúra időszakából.

12, A kétpólusú világ és felbomlása (8 óra)

Fogalmak: jóléti állam, prágai tavasz, Szolidaritás

Személyek: Nicolae Ceauşescu, Mihail Sz. Gorbacsov, Lech Wałȩsa, VI. Pál, II. János Pál, Ronald Reagan, Helmuth Kohl

Kronológia:

• 1975 a helsinki értekezlet

• 1989 a berlini fal lebontása, rendszerváltoztatás Közép-Európában

• 1991 a Szovjetunió felbomlása

• 1991–95 a délszláv háború

Topográfia: Szlovákia, Ukrajna

Témák:

A Nyugat a 20. század második felében

• A Nyugat gazdasági eredményei és a jóléti állam.
• Emancipáció, szekularizáció, individualizáció.
• Az 1968-as mozgalmak és a popkultúra.

A szocializmus válsága és megrendülése

• Az olajválság és hatásai a tőkés, illetve szocialista országokra.
• A kis hidegháború.
• A katonai egyensúly felborulása: a Szovjetunió gazdasági kimerülése.
• Az ellenzék megszerveződése a szocialista országokban.

A kétpólusú világ megszűnése

• Németország újraegyesítése – a magyar szerepvállalás.
• A Szovjetunió felbomlása.
• A kommunista diktatúrák bukása Közép-Európában.
• Jugoszlávia felbomlása, a délszláv háború.

Feladat:

• A fogyasztói társadalom és a jóléti állam jellemzőinek és problémáinak felidézése.
• A társadalom, a demográfia és az életmód jellegzetességeinek bemutatása a nyugati világban.
• A tömegkultúra jelenségeinek bemutatása konkrét példák alapján.
• A kétpólusú világ megszűnéséhez vezető okok felidézése.
• A közép-európai ellenzéki mozgalmak jelentőségének bemutatása.
• A délszláv háború okainak feltárása.
• A közép-európai régió államai változásának nyomon követése térképen.

• Esszé készítése Mindennapi élet a vasfüggöny két oldalán címmel.

• Tények és képek gyűjtése 1968 eseményeiből a nyugati és keleti tömbből. Párhuzamosságok keresése.

13, A rendszerváltoztatás folyamata (8 óra)

Fogalmak: adósságspirál, Magyar Demokrata Fórum (MDF), Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ), Magyar Szocialista Párt (MSZP), Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz), Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP), Nemzeti Kerekasztal, rendszerváltoztatás, visegrádi együttműködés, privatizáció, kárpótlás, jogállam, Alkotmánybíróság, sarkalatos törvények, népszavazás.

Személyek: Pozsgay Imre, Németh Miklós, Horn Gyula, Antall József, Göncz Árpád, Orbán Viktor

Kronológia:

• 1987 a lakiteleki találkozó
• 1989–1990 a rendszerváltoztatás
• 1990 az első szabad választások
• 1991 a szovjet csapatok kivonulása Magyarországról

Topográfia: N

Témák:

A Kádár-rendszer végnapjai

• Az adósságválság kialakulása és következményei.
• Az állampárt válsága: reformkommunisták és a keményvonalasok.
• Az ellenzék megszerveződése
• Az 1989-es év főbb politikai eseményei, a tárgyalásos forradalom; alkotmánymódosítás.
• A harmadik Magyar Köztársaság kikiáltása.

A rendszerváltoztatás

• Az új pártok – különböző ideológiák.
• Az 1990. évi parlamenti és önkormányzati választás.
• Az Antall-kormány megalakulása.
• A rendszerváltoztatás ellentmondásai: alkuk és kompromisszumok (az elmaradt elszámoltatás).

A piacgazdaság kiépülése

• A privatizáció – vesztesek és nyertesek.
• A piacgazdaság kiépítése – a külföldi tőke szerepe.
• A külkereskedelem átalakulása.
• Gazdasági szerkezetváltás.

Feladat:

• A szocializmus válságának elemzése (külső és belső tényezők feltárása) Magyarországon.
• A magyarországi rendszerváltoztatás főbb állomásainak felidézése.
• A gazdasági rendszerváltoztatás legfontosabb kérdéseinek áttekintése és értékelése.
• A gazdaság és a társadalom átalakulása főbb tendenciáinak megfigyelése grafikonok és adatsorok alapján.
• A kádári diktatúra és az új demokratikus rendszer összehasonlítása.
• A rendszerváltó pártok plakátjainak és jelszavainak elemzése.
• Kronológia készítése a rendszerváltoztatás legfontosabb történéseiről.
• Magyarország államberendezkedésének nyomon kísérése a 20. század folyamán.
• Interjú készítése egy családtaggal, ismerőssel a rendszerváltoztatás időszakáról.

14, A világ a 21. században (6 óra)

Fogalmak: modern kori migráció, multikulturalizmus, párhuzamos társadalom, népességrobbanás, iszlamizmus , terrorizmus, globalizáció

Személyek: -

Kronológia: -

Topográfia: -

Témák:

Az átalakuló világ

• A világgazdaság hagyományos centrumai: az Amerikai Egyesült Államok és szövetségesei.
• A világpolitika és világgazdaság új súlypontjai: Oroszország, Kína.
• Óriásvállalatok a globális térben.

A globális világ

• Demográfiai változások, népmozgások.
• Az iszlamizmus térhódítása.
• A kereszténység helyzete a globalizálódó világban.
• Válsággócok, helyi konfliktusok és terrorizmus.
• Globalizáció és kultúra.
• A hagyományos és új identitások – értékek és értékválság.
• Demokratikus közbeszéd és politikai korrektség

Feladat:

• A világgazdaság résztvevőinek elhelyezése a globális térben.
• A transznacionális vállalatok működésének bemutatása konkrét példák alapján.
• A globalizáció előnyeinek és hátrányainak, valamint kockázatainak összevetése.
• A többpólusú világ főbb jellemzőinek felidézése.
• A népességrobbanás és népességfogyás problémáinak áttekintése.
• A migráció okainak feltárása (a gazdasági bevándorlás és a menekültkérdés esetében).
• Válsággócok azonosítása térkép segítségével (pl. Közel-Kelet, Ukrajna).

• Vita a globalizáció előnyeiről és hátrányairól.

• A globalizációval kapcsolatos napi hírek gyűjtése és elemzése.

15, Magyarország a 21. században (10 óra)

Fogalmak: közvetett és közvetlen demokrácia, integráció, euró, Európai Unió, Európai Tanács, Európai Unió Tanácsa, Európai Parlament, Európai Bizottság, schengeni egyezmény

Személyek: Antall József (1990-1993), Horn Gyula (1994-1998), Orbán Viktor (1998-2002, 2010-), Gyurcsány Ferenc (2004-2009)

Kronológia:

• 1957 a római szerződés
• 1992 a maastrichti szerződés
• 1999 Magyarország belép a NATO-ba
• 2004 Magyarország belép az Európai Unióba
• 2012 az Alaptörvény bevezetése

Topográfia: Brüsszel

Témák:

A demokrácia működése Magyarországon

• Az Alaptörvény.
• A hatalmi ágak és intézményeik, önkormányzati rendszer.
• A választási rendszer.

A magyar bel- és külpolitika főbb jellemzői

• A rendszerváltoztatás óta eltelt időszak főbb fordulópontjai.
• Magyarország a NATO-ban.
• Közép-európai együttműködés: a visegrádi négyek.

Magyarország és az Európai Unió

• Az európai integráció főbb állomásai: mélyítés és bővítés.
• Az Európai Unió főbb szervei és működésük.
• Magyarország csatlakozásának folyamata.
• Az együttműködés eredményei és nehézségei.
• Nemzetek Európája vagy föderatív Európa?

Feladat:

• Az Alaptörvény fontosabb pontjainak felidézése.
• A rendszerváltoztatás óta eltelt időszak főbb eseményeinek azonosítása különböző források alapján.
• A rendszerváltoztatás óta parlamentbe jutott fontosabb pártok politikai profiljának és céljainak áttekintése.
• Magyarország nyugati integrációjának bemutatása a NATO és az Európai Unió működésének ismeretében.
• Eltérő álláspontok bemutatása az Európai Unió működésének értékeléséről és jövőjéről.
• Érvelés a közép-európai együttműködés mellett.
• A magyar alkotmányozás, alkotmányjellegű törvények (pl. Aranybulla, Tripartitum / Corpus Juris Hungarici, Pragmatica Sanctio, áprilisi törvények) nyomon követése különböző nyomtatott és internetes források segítségével.
• Vita az Európai Unió szerepéről életünkben.

16, A magyarság és a magyarországi nemzetiségek a 20-21. században (6 óra)

Fogalmak: kitelepítés, Beneš-dekrétum, lakosságcsere, falurombolás, kettős állampolgárság, diszkrimináció

Személyek: Esterházy János, Márton Áron, Tőkés László

Kronológia:

• 1944–1945 magyarellenes atrocitások
• 1990 fekete március

Topográfia: Csúrog, Jarek, Duna-delta, Marosvásárhely, Székelyföld

Témák:

A határon túli magyarok

• A politikai rendszerek változásai és hatásaik a magyar kisebbség helyzetére.
• Demográfiai jellemzők és folyamatok.
• Az asszimilációs politika megnyilvánulásai.
• Autonómia és kisebbségi jogok kérdése.
• Anyanyelvű oktatás és kultúra.
• Magyarok a nagyvilágban – a szórványmagyarság.

A magyarországi nemzetiségek, a magyarországi cigányság

• A politikai rendszerek változásai és hatásaik a nemzetiségek helyzetére.
• A cigányok/romák 20–21. századi története.
• Demográfiai jellemzők és folyamatok.
• Kulturális autonómia és kisebbségi jogok a mai Magyarországon.
• Anyanyelvű oktatás és kultúra.

Feladat:

• A határon túli magyar nemzeti közösségek küzdelmeinek áttekintése Trianontól napjainkig.
• A kisebbségben élő magyarság egy kiemelkedő személyiségének bemutatása.
• A magyarországi németek kitelepítésének felidézése források alapján.
• A magyarországi romák helyzetének, problémáinak bemutatása napjainkban.
• Népszámlálási adatok, statisztikai adatsorok segítségével a határon túli magyarság létszámadatainak a nyomon követése 1920-tól a közelmúltig, következtetések levonása az adatokból.
• Információk gyűjtése a magyar kisebbségek önszerveződésének, érdekvédelmének intézményeiről a 21. században.